Február óta nem hord nappal pelenkát. Elég sok szívás volt azzal, hogy télen kezdtük, de muszáj volt, mivel mindig jelezte, hogy pisil, nem lehetett tovább halogatni. Most ott tartunk, hogy még mindig gyakran bepisil napközben, de sokszor az az érzésem, hogy szándékosan, illetve mindig akkor történik baleset, amikor rossz napja van (tipikusan "bölcsi-kór" esetén). Bölcsi-kórnak az nevezem, amikor több otthon töltött nap után elviszem a jólnevelt, tündibündi kislányomat és du. visszakapok egy pukkancs, hisztis kis boszit. Ezt nagyjából azzal tudom magyarázni, hogy túl sok a szabály a bölcsiben, és mikor kijön, akkor már semmi kedve szabályokhoz igazodni, szabad akar lenni és nekünk int be. Na, ilyenkor képes akár 4x-5x is bepisilni egy délután alatt és nullaszor a bilibe. Ez nagyon bosszantó és a legnehezebb az, hogy ezt a bosszankodást az ember magában tartsa (gyakorlatilag lehetetlen). Amikor meg sikerült akkor meg ez a feszültség átalakul egy általános ellenségeskedéssé. Egyszerűen nem tudok jófej lenni vele ilyenkor, bármennyire is próbálok átlendülni.
Amúgy amióta nyár van, sokkal jobban megy a dolog, illetve én is lazább vagyok, mivel nem kell óránként nadrágot cserélni, és befagyni a pisis nadrágban az utcán, illetve egész hátizsákkal menni a váltócuccok miatt, hanem lehet egy szál nuniban szaladgálni.
Néhány hete elkezdtük a délutáni alvásnál is elhagyni a pelenkát. Ez nagyon sikeres volt az első alkalomtól kezdve. Összesen egyszer pisilt be.
Ma éjjel aludt először pelenka nélkül és nem pisilt be. Hurrá! (pedig még le is esett szegény az ágyról, ilyen sem volt még).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése